Bélavári Nagybányató Sportklub és Horgászegyesület

Kedves Horgásztársak! 

 Az egyesület elnökétől.

Az elmúlt időszakban egyesületünknél megszaporodtak a szabálysértések, a horgászhelyeken ott hagyott szemét, a szétszórt cigi csikkek, a kijelölt tűzrakóhelyeken elégetett műanyag hulladék, és ezt még horgászainknak sikerült tetézni azzal, hogy a számozott helyeken ahol tüzet rakni szigorúan tilos, ott tornyosulnak az otthagyott tűz maradványai. Emberek! Horgászok! Tűzrakási tilalom van!!! Amit csináltok, az már nem csak helyi szabályok megsértése, hanem tűzvédelmi vétség!!! Felhívom az érintettek figyelmét hogy gyakoroljanak önkritikát, és "Bűnbánó szűzmária" módjára, takarítsák el a szemetüket ha már valakik megtették helyettük, járjanak körbe egy zsákkal és szedjék össze az eldobált szemetet. Akik ezt megteszik, és nekem az egyesület elnökének elmondják hogy hibáztak és jóváteszik, a nevük nem kerül nyilvánosságra. Ha nem történik ilyen, és kiderül hogy kik voltak a szabálysértők, biztosan nem kell többet a Bélavári Nagy-bányatavon nekik horgászni. Felhívom a szabálysértő horgászok figyelmét, hogy az elnökség döntése alapján a mai naptól a problémásabb horgász helyeken rejtett kamerákat fogunk kihelyezni a szabályok betartása érdekében. A kamerák autómatikusan mozgásra működnek éjszaka is, ha valaki megpróbálja zsebre tenni, mielőtt megtehetné már a felhőben vigyorog a képe. A kamerák az egyesület tulajdonát képezik! Megkérem a becsületesen horgászókat, ha bármiféle szabálytalanságot észlelnek azonnal keressék az ellenőröket, ne másnap ne egy hét múlva mondjuk, vegyük elejét a szabálytalanságoknak.

Minden becsületes horgásznak jó pihenést jó pecát kívánok: Szakács István elnök

Támogatóink:

Kedves Horgásztársak!

Elkészült az Egyesület kezelésében lévő vízterületek bemutató filmje.

Az alábbi linkre kattintva megtekinthető!

A Bélavári Bányatavak keletkezésének története napjainkig.


A jelenlegi 1 es tó területéről a meddő réteg letermelése és a szállítási utak kialakítása 1976-ban Indult el. 1977-ben kezdődött meg a tényleges kitermelés E-652-es vonóvedres kotrókkal.

A tó vízmélysége a technológiából adódóan 4-6 méter, az aljazat dimbes-dombos, árkokkal szabdalt volt, ami mára a Dráva áradásai és az áramlatok miatt egyenletesebb lett.

A Dráva szinte az első évben elöntötte a kikotort tavat és nagy mennyiségű folyóvízi halat hozott a tóba.

A 2-es tó kotrása 1982-ben kezdődött el. A technológia megegyezett az 1-es tóéval. A tó jelenlegi formáját a 3-as tó meddője egy részének a tóba visszatöltésével 1984 - ben fejeződött be.

A menetrendszerű tavaszi zöldárak e tavat is feltöltötték a Dráva halaival.

Ezzel egy időben kezdődött el a 3-as tó kotrása is. A 3-as tó kotrásánál már egy nagyobb teljesítményű kotró is részt vett, ami elméletileg 8 m mélységről tudta szedni a kavicsot, a későbbi meddő visszatöltések miatt ez ma már nem nagyon érzékelhető.

1985-ben kezdődött a 6-os és a 4 es tó területének előkészítése. A 4-es tó kotrása még ebben az éven elkezdődött.
A nagy tó területén először felszíni kitermeléssel, homlokrakodókkal kezdődött el a kitermelés 1986-ban, ugyanebben az évben kezdődött az 5-ös tó kotrása is. A nagy tó kotrása 1987 ben indult el 1 db E 652-es 1 db UB 1252 vonóvedres kotróval 6-8 méteres vízmélységgel, változatos mederfenékkel.
A szokásos zöldárak itt elvégezték a telepítést, nagy mennyiségű nagyhal, apróhal került a tavakba.

1992 májusában a bányát a vízvári BHV Mg ZRT eladta a pécsi székhelyű Dráva-kavics és beton kitermelő és feldolgozó építőipari kft-nek. Az új tulajdonos még ebben az évben egy elektromos szívókotrót állított üzembe. Ez a kotró alakította ki a tó jelenlegi alakjának a nagy részét. Ez a kotró már 10 méter mélyen tudott dolgozni, ennek köszönhetjük a tómeder dimbes-dombos aljzatát 4-10m közötti mélységgel.
A tó mélységének növelésére egy drótköteles úszókotrót állítottak üzembe, de az erőltetett kitermelés és minőségi problémák miatt nem sikerült a mélyebb kotrás. Hivatalosan 2010 ben fejezték be a kavicsbányában a kitermelést.
Kezdetekben a horgászat a Drávára is érvényes területi engedéllyel volt lehetséges.

A haltelepítéseket hosszú éveken keresztül a Dráva végezte el.
2001 és 2011 között a bányatavak kezelője Barcsi Horgászegyesület volt, ebben az időszakban az éves rendszeres telepítések miatt sok tükörponty és amur került a tavakba. A nagy tó horgászati hasznosítása 2010 ben a Bélavári Horgászegyesülethez került, majd 2011-ben a többi tó is. A 2015-ös évben új tulajdonosa lett a bányatavaknak és a hozzátartozó földterületeknek is, ezzel egy időben került a horgászati hasznosítás társaságunkhoz és a horgászvíz neve Bélavári Nagy- bányató Baráti Kör lett.

Kellemes kikapcsolódást, jó fogást kívánunk, és görbüljön a vége!